Total Pageviews

Friday, 10 November 2017

Residency places in V4 region

Here you can find useful links if you are looking for residency places in the V4 region!

in Czech Republic: http://www.novasit.cz/en/network
in Slovakia: http://antenanet.sk/clenovia/en
in Poland: in process
in Hungary: in process

Slovakian residency places (research by Antena)
 

2nd PV4 Biennial in pictures

It was great to meet you all :-)
photos: www.rolandszabo.cz








Friday, 1 September 2017

2nd PV4 Biennial (2017)

It's time to prepare yourselves for the 2nd edition of PV4 Biennial!
24th September 2017 – Budapest is waiting for you (in the frame of L1danceFest 2017)

FB event

Thursday, 11 June 2015

PV4 - sum up video online!

Dear Participants, Visitors and Audience
Here you can find the link to the sum up video which was taken during the pilot program of Performing V4 event in Prague in 2015. Enjoy to remember and if you missed it prepare yourselves to be with us in Poznan in 2017:-)
C U soon, and until then have creative energies!
organizers of PV4

Friday, 29 May 2015

OPEN DISCUSSION_PV4

If you missed the open discussion led by KÖM-members with the participants of PERFORMING V4 - Biennial of VARP-PA Residents, here you can watch it:-)
open discussion

Tuesday, 31 March 2015

Echoes_Eszter Herold/Zsuzsi Palman – CONVEX PROJECT – Icons of Waiting and Wasting (exhibition) by Mónika Kunstár

a magyar fordítás alább
The art (of) giving birth


1 subject, 2 artists, 9 icons and the CONVEX PROJECT was born.

The walls of Alfred ve dvoře theatre were adorned by the works of Hungarian visual artist Zsuzsi Palman during the Performing V4 – Biennial of VARP-PA Residents in Prague. The exhibition CONVEX PROJECT – Icons of Waiting and Wasting was born from a fruitful creative co-operation with dancer and choreographer Eszter Herold, approaching a central subject by the means of two art forms at the same time. The naturalness of expectancy and iconic representation equally saturates the exhibition and the whole project.
9 icons, 9 months, the state of mind/body and their changing, the waiting, which precedes a woman becoming a mother. Eszter Herold tried to find ways of expressing the phases of childbearing, from the moment of realizing the desire to have a child. So were the dance icons WHITE, MÁTKA (Bride) and VISITATION created. Dance speaks to us through the movements of the living body, animating rolls of images in front of our eyes, creating the desired effect in a certain dynamic process, whilst a fine art work enclosed in one picture is taking us away – beyond capturing the moment – through the symbol systems hidden in it.
The unbound movement of creative freedom could have led the hands of Zsuzsi Palman. On her pictures and graphics, we can feel that her focus is on the process, rather than capturing the moment. The contrasts of black, white, brown and red colors of the pictures are beautifully enhanced by the pureness of the classic white frames. Not just words, but complete sentences are calling us on a distinct voice from the pictures. Body, face, hands, lines and lines of force, cropped and inserted photo details are equal parts of the contemporary fine art works. Just like the added text details written by Eszter Herold. Through the connection of pictures and text, postcards have been created, giving the impression as if the texts were accidentally typed on their backside with a typewriter. At times the text is incorporated in the pictures as well, simply oozing and streaming through them.
The text is a row of consensual signs (letters) bearing a meaning when they appear next to each other. The colors and shapes gain a new meaning in the moment of creation; they create the feelings, emotions and thoughts together with and from each other. This way, in the framework of CONVEX PROJECT, something was born, while somebody was born…
P.S.: „I carry you, deliver you, send you to life, miracle and death”
Mónika Kunstár – KÖM by L1 Association
photo: www.rolandszabo.cz

Herold Eszter/Palman Zsuzsi: Domború Projekt (kiállítás)
„Megálmodlak, megteremtlek”
1 téma, 2 művész, 9 ikon és megszületett a Domború Projekt.
Palman Zsuzsi magyar képzőművész alkotásai díszítették az Alfred ve dvore Theatre falait Prágában, a Performing V4 – VARP-PA Rezidensek biennáléja alatt. Herold Eszter táncos-koreográfussal való alkotói együttműködése gyümölcseként (részben a VARP-PA program rezidenciája alatt) született meg a Domború Projekt kiállítás, amely egy központi témát két művészeti ág irányából jár körbe. Az áldott állapot természetessége és az ikonikus ábrázolás egyszerre hatja át a kiállítást és a projekt egészét egyaránt. 
9 ikon, 9 hónap, állapot és annak változásai, a várakozás, ami után a nő anyává válik. Herold Eszter a kortárs tánc segítségével próbált kifejezést találni gyermekvárásának fázisaira a tervezés időszakától kezdve. Így született például a Fehér, a Mátka és a Vizitáció című színpadi előadás. A tánc az élő test mozdulataival beszél hozzánk, képek sorát eleveníti meg a szemünk előtt, dinamikusan fest, egyfajta folyamatjelleggel éri el a kívánt hatást. Egy képzőművészeti alkotás pedig egyetlen képbe zárva, a pillanat ábrázolásán túl, a benne rejlő szimbólumrendszerekkel repít messzire minket.
Az alkotói szabadság szárnyaló lendülete vezethette Palman Zsuzsi kezét. A rajzokon, képeken érezhető, hogy a pillanat ábrázolása helyett a folyamat a lényeg.  A képek színhasználatát (fekete, fehér, barna és vörös kontrasztjait) jól kiemeli a klasszikus, fehér keretek tisztasága. A képekről nemhogy szavak, konkrét mondatok kiabálnak határozottan felénk. Test, arc, kéz, vonalak és erővonalak, kivágott és beillesztett fotórészletek egyaránt részei a kortárs képzőművészeti alkotásoknak. Ahogy a kapcsolódó szövegrészletek is, melyeket Herold Eszter írt. A képek és a szöveg összekapcsolódásával képeslapok is születtek, melyek hátuljára mintha egy írógéppel véletlenszerűen gépeltek volna oda. Néhol a szöveg a képekbe is beépül, egyszerűen átfolyik, átgyűrűzik rajtuk.
A szöveg egyezményes betűk sora, melyek jelentést hordoznak, amikor egymás mellett jelennek meg. A színek és a formák az alkotás pillanatában nyernek új jelentést, és egymással, egymásból hozzák létre az érzetet, az érzést, a gondolatot. A Domború Projekt keretében így született meg valami, miközben megszületett valaki…
P.S.: „visellek megszüllek életre csodára halálra eresztlek”
Kunstár Mónika – KÖM, L1 Egyesület

Echoes_Roland Szabó: Portraits of L1 Association (a photography exhibition) by Zsuzsanna Komjáthy

Plural faces
I have a book at home. In fact, I have several books at home. But the book I think of is about famous portrait photos of fabulous actors and rock stars. As the editor (Fergus Greer) of the album notices in the introduction, „portrait photography is maybe the sexiest genre within photography”, since it is embedded in the field of intimacy. The photographer has to break through the subject’s boundaries to accomplish his task and find the man behind the artist, or, from another point of view, to find the man through his/her proper poses. Even if it is not at all easy to concentrate the deep core of someone’s identity into a photo, it is always a fruitful and interesting venture.
This is indeed the case with the exhibition of Roland Szabó (during the Performing V4 – Biennal of VARP-PA Residents in Prague, in the Ballassi Institute), whose portraits are made of the artists and residents of L1 Association. To catch a kind of redundancy underneath the surface of the faces and gestures of the artists, Szabó applies the form of image pairs. The first picture, a neutral, ordinary one (a simple portrait), is paired with a near photo that has emerged exactly from the personality of the subject of the portrait. Because of this duality, we can interpret the photos as playful dances between the inner world of the represented subjectivities and the outside environment.
photo: www.rolandszabo.cz
On the other hand, the duality of the photographs points to the plural nature of one’s face. Everyone has several faces and masks with poetic, metaphorical or metonymical meanings, that necessary peel off from one’s skull at a certain point of life, just to leave blank, empty spaces behind them. And what is this blank space if not the redundancy itself that a good portrait photographer has to catch? The unique and inalienable space that is measured with evanescence and that is fertilized with the present moment.
Zsuzsanna Komjáthy – KÖM by L1 Association